Az elmaradhatatlan edes kedvenc, a mezeskalacs. En ugy vagyok vele, hogy mindenkepp megsutom, mar csak a fantasztikus illataert is. Iden azonban gondoltam, ha mar ugyis `feltalaltam` a marcipant, kiprobalhatnam a nagyon nepszeru Biberlet... lehet, hogy en tevedtem valahol, de nekem nem jottek ossze. Tokeletes teszta, bele marcipan, dio es mak toltelek, kettebehajtva a teglalap, haromszogek, be a sutobe...20 perc utan... egett a lelkem rendesen. A masodik rend tesztat csak 6-7 percre toltam sutobe, az eredmeny...vilagosabbak, de meg mindig ehetetlenek (kokemenyek 10-12 naposan, dobozban tarolva!). Utolag orulok, hogy nem gyurtam be tobb tesztat.
Nagy elkeseredesemben 23-an ravettem magam, hogy kiprobaljak egy masik receptet, amit a nosalty-n leltem, rogton puha mezeskalacs cimen. Es nagyon bejott. Finom, illatos, pont jo allagu teszta, konnyu sules, es mar kesz is. Egybol ket adagot keszitettem be, tenyleg rogton puha volt, talan egy par orara kemenyedhetett meg, de utana rendesen visszapuhult, es meg mindig tartja (mar nem sok van belole, tenyleg kedvenc lett!), tehat batran ajanlom:)
Disziteni meg akartam oket, ahogy illik, de aztan nem maradt energiam rajuk, igy maradt a csokiontet es a feher-fekete csoki `pingalas`. Szepnek nem szepek, de izre es illatra nagyon Nagyok!:)
U.I.: a Biberleket nem fotoztam, ezek a megmaradt `Sikeresek`:)
No comments:
Post a Comment